Holland Királyság – Nederland, Koninkrijk der Nederlanden (holland)
Alább magyarul egy útikalauz bevezetőt állítottunk össze. Hollandia sok szempontból tanulságos hely, mozgalmas az élete a mai napig, nem csak a focipályákról és a jó sportolóiról híres.
Területe: 41 526 km²
Népessége: 17 millió 184 ezer (2018-ban), 16 258 300 fő (2003), 16 491 461 (2006)
Népsűrűsége: 413 fő/ km² (2018), ez magas, rengeteg sűrűn lakott város.
Fővárosa: Amszterdam (Amsterdam) 737 900 fő (Randstad agglomeráció: 6 534 000 fő), Hága (’s-Gravenhage/Den Haag, kormányzati és királyi székhely) 465 900 fő
Államforma: alkotmányos monarchia
Nemzeti ünnep: ápr. 30. (Juliana anyakirálynő születésnapja, 1909)
Közigazgatás: 12 tartomány (provincie)
Fontosabb települések: Rotterdam 600 700 fő, Utrecht 263 900 fő, Eindhoven 206 900 fő, Tilburg 200 000 fő, Groningen 176 600 fő, Dordrecht (51.1 km², 217980 fő), Haarlem (35.6 km², 192925 fő), Heerlen (52.3 km², 174740 fő), Almere (42.5 km², 166645 fő), Den Bosch – s-Hertogenbosch (41.4 km² – 156595 fő)
Városi lakosság aránya: 89%+
Pénznem: euró (1 euró=100 cent)
Nyelvek: holland (Dutch), (hiv.), regionálisan: fríz
Népcsoportok: holland 83%, fríz 2%, egyéb európai 6%, egyéb (törők, marokkói, antillai, surinamei, indonéz) 9%
Vallások: római katolikus 30%, protestáns 21%, felekezeten kívüli 40%, muzulmán 5%, egyéb 4%
Születéskor várható élettartam: férfiak 75 év, nők 82 év
Népességnövekedés: 0,53%
Csecsemőhalandóság: 4,31%o
Írástudatlanság: 1%
Férfiak/nők aránya: 0,98
Legmagasabb pont: Vaalserberg, 322 m
Legfőbb folyók: Rajna (Rijn), MaasImage may be NSFW.
Clik here to view.
Gazdaság: fejlett ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 483460 (2017) 26 900 USD (2002)
Munkanélküliség: 3%
Munkaerő: 7,2 millió fő
Infláció: 3,4% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 26%, szolgáltatások 71%
Exporttermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, közszükségleti cikkek, ipari termékek, üzemanyag, élelmiszer
Importtermékek: műszaki felszerelések és közlekedési eszközök, vegyipari termékek, kőolaj, élelmiszerek, ruhaneműk
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA
A Nyugat-Európában fekvő ország területének túlnyomó része 100 m-nél alacsonyabb, a belföldi jégtakaró, illetve folyóvizek által formált síkság. Több mint 1/4-e a tenger szintje alatt fekvő mélyföld, amelyet részben mesterséges gátak, illetve a szél által felhalmozott dűnesorok védenek a tenger hullámaitól.
A mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az 1. századtól a Római Birodalom része lett, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati Frank Birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Császársághoz tartozott. A részben önálló területek legtöbbje a középkorban kulturális és gazdasági központ volt (Flandria, Brabant stb.). A 14-15. században az egész holland térség nagy része a Burgund Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a hét északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti Uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a rész ma Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett. A mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerték el. A mai Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. Az ország az első világháború idején semleges volt, semlegessége ellenére 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (ma Indonézia).
Földgázvagyona a Föld legnagyobb készletei közé tartozik, amire vegyipar és timföldgyártás települt. Ásványkincsekben szegény, gyárai nagyrészt külföldi nyersanyagot dolgoznak fel, így a legtöbb ipari létesítmény a forgalmas kikötőkben (Rotterdam, Amszterdam) honosodott meg. Fontos iparágak a hajóépítés, a vaskohászat, a gyógyszergyártás, a kőolaj-finomítás, a vegyipar és az elektrotechnikai ipar. Európa egyik legforgalmasabb vízi útja a Rajna, a torkolatában fekvő Rotterdamot Európa kapujaként emlegetik. A tengertől elhódított, kiszárított területeken (polderek) mezőgazdasági termelést folytatnak, vagy egyéb módon hasznosítják (repülőtér, sportpálya, település). Az óceáni éghajlat hívta életre a takarmánytermesztésre, legeltetésre alapuló állattenyésztést (szarvasmarha, sertés, baromfi). A tejből kivitelre kerülő sajt, vaj, tejpor készül, és jelentős a hús és tojásexport. A holland földművelés sajátos, nagy hagyományokkal rendelkező ágazata a zöldség- és virágkertészet. Ma már jórészt földgázzal fűtött üvegházakban termesztik a zöldségeket, dísznövényeket, vágott virágokat (tulipán). A kisméretű, belterjes parasztgazdaságokban magas termésátlagokat érnek el.
Image may be NSFW.
Clik here to view.
Központi turisztikai, információs weboldal, események, hírek és látnivalók, szállodák és olcsó szállások, minden egy helyen: www.holland.com/, hivatalos turisztikai portál, teljes információ, úticélok, történetek, üdülés csomagok, kerékpározás, kalandok, munkahely, kereskedelem és ipari kapcsolatok.
The post Hollandia alap adatok, útleírás bevezető információ appeared first on Szállás és látnivaló, nyaralás és utazás: Ezüstszamár ajánlja.